Pár nap múlva kiengedték Jamest a gyengélkedőről.
December 17-én lehullott az első hó Roxfort birtokaira. A diákok lázasan készülődtek a karácsonyi bálra, de időt szenteltek a hócsatákra is.
- Már csak egy hét! – hüledezett Lily, mikor végre újra kint sétálhatott Jamesszel a parkban.
- Miért várod ennyire? – kérdezte.
- Mert olyan csodálatos, mikor a boszorkányok és a varázslók felvesznek ünneplő ruhákat. Mindenki boldog és önfeledten keringőzik párjával – álmodozott Lily.
James elmosolyodott barátnője szavain. Elkapta a lányt, és bemutatta bécsi keringő- tudományát.
- Mit csinálsz? – nevette a lány.
- Te mondtad, hogy csodálatos mikor keringőzik valaki a párjával.
- És amit a ruháról mondtam?
- Nos, meg lehet oldani… – szólt James, és hirtelen mozdulattal letette Lilyt a hóba, és megmosdatta. Lily nevetett, és viszonozta az „ajándékot”. Meg is feledkeztek az időről, és minden diákról, akik őket nézték. Játékosan kacagtak, minden baj kiszállt a fejükből, és ez az idő, mit együtt töltenek, egyre csak kellemesebb.
- Kár, hogy nem mindenki olyan boldog, mint ők – mondta Sirius, miközben végignézett a diákseregen, és megakadt a szeme egy bánatos fiún, Remuson.
- Hát igen… – sóhajtott Remus.
- Mi jár a fejedben? – kérdezte barátját Black.
- Nem érdekes…
Nem tetszik ez nekem – gondolta Sirius, de hallgatott, majd egy szempillanat alatt felpattant és elviharzott.
- Ez meg hova siet? – kérdezte Peter, aki most hagyta ott újdonsült barátnőjét.
- Szerintem azután a szőke csinibaba után – felelte gúnyosan Remus, mikor feltűnt Eliza.
- Jut eszembe, Remus – szólt Peter -, te kivel mész a bálba?
- Senkivel.
Peter meglepődött, de nem folytatta a beszélgetést, mert látta, hogy Remus nem akar róla beszélni. Ő is figyelni kezdte, ahogy James és Lily játszadoznak, mint két 9 éves kisgyerek.

Ebéd után nem volt egy órájuk sem, ezért Lily és Alice felmentek szobájukba, és készülődtek a bálra. A ruhák már jobban lekötötték figyelmüket, mint a tanulás.
- Te mit veszel fel? – kérdezte kíváncsian Alice.
- Ez legyen meglepetés – mondta Lily titokzatosan.
Alice mosollyal válaszolt, majd ledőlt az ágyra és elaludt.
Lily elővett egy pergament és egy tollat, és írni kezdett.

Szia Anyu!

Hogy vagytok? Én nagyon jól. Rám talált a szerelem (de ne aggódj, a tanulás is fontos) és nagyon boldog vagyok. Jamesnek hívják a fiút. Üdvözlöm aput, és Petuniát is, ha még kíváncsi rám. Kérlek, add át neki üdvözletemet, és még üzenem neki, hogy nagyon sajnálom, és ne haragudjon rám. Nekem mindig a testvérem marad.

U.I.: Remélem, nem feledkeztél meg arról, amit kértem. Még csak egy hét van a bálig. És Boldog karácsonyt az egész családnak.

Lányod: Lily

Lerakta pennáját, gyorsan átfutotta a levelet, hogy hibázott-e. Ezután lesietett a bagolyházba, megkereste baglyát (Hermészt), és elküldte édesanyjához.

A bál napja előtt, Lily kapott egy nagy csomagot, mikor reggeliztek.
- Kitől kaptad ezt? – kérdezték kíváncsian az asztalnál ülők.
- Anyukámtól.
- Ó, pici prefektus kisasszonyért aggódik az anyuci – gúnyolódott Sirius.

James megfogta a szószt, és egy kanál segítségével Sirius arcához vágta. Sirius viszonozni próbálta, de James egy pajzsot varázsolt maga elé.
Lily megcsóválta fejét, és elolvasta a levelet, amit a csomaghoz mellékeltek.

Kedves Lily!

Mi megvagyunk, bár édesapád kissé betegeskedik, de attól még üzeni, hogy vigyázz azzal a fiúval, és ha bántani mer téged, akkor rontást küld rá. (Lily itt hangosan felnevetett, majd folytatta az olvasást.) Amit kértél, a csomagban van, biztosan tetszeni fog. Legyél jó kislányom, és vigyázz magadra, meg a fiúra is.
És sajnálom, de Petunia hallani sem akart rólad. Igaz, egyik este azon kaptam, mikor a leveledet olvasta, és elsírta magát… Nyáron majd mindent megbeszéltek.
Neked is nagyon boldog karácsonyt, és érezd jól magad a bálon.

Lily mikor befejezte az olvasást, megfogta a csomagot és felsietett. Senki sem kérdezte, hogy mit írt édesanyja, sem azt, hogy mit kapott.

James, Sirius, Remus és Peter kimentek a parkba. A nap ragyogott, de téli szellő uralkodott Roxfort birtokain. Leültek szokásos helyükre, de James nem bírta tovább, és Remushoz fordult:
- Mi bajod van?
- Semmi.
- Nekünk elmondhatod, haver! – szólt Sirius.
- Ha haverok lennétek, nem feledkeznétek meg valamiről – morogta Remus.
Sirius és James értetlenkedve egymásra nézett, és gondolkodtak. Eközben Peter elővette csillagászati könyvét, és a hold naptárnál nyitotta ki.
- Hát persze! – vágott közbe James, mikor odapillantott a könyvbe. – Peter, mikor lesz teli hold?
- Holnap…
- MICSODA? – fakadt ki James és Sirius.
- De hát, holnap lesz a bál – bukott ki Blackből.
- Semmi gond, srácok, menjetek csak a bálra! Én elleszek egyedül is!
- NEM! Nem hagyhatunk magadra… – vágott közbe James.
- James! Ez nektek mindennél fontosabb. Menjetek!
- Figyelj, Remus! Van egy tervem.

James elmesélte nagyszerű tervét, és Remus nagy nehezen beleegyezett.
- De nincs is kivel elmennem.
- Látod, azt a másodikos kislányt? – szólt James, és egy rózsaszín hajú lányra mutatott.
- Aha.
- Ő Tonks. Már nagyon régóta akar veled beszélni, és szerintem ő biztosan igent mondana.
Remus bólintott, de nem szólt semmit. Vett egy mély levegőt és odament a lányhoz. A lány átváltoztatta haját lilára, mikor a „kiszemeltje” feléje tartott.
Elkezdtek beszélgetni, és 10 perc múlva Remus újra csatlakozott barátaihoz.
- Na?
- Igent mondott.
- Éljen! – ordították kórusban barátai.

Elérkezett a várva várt nap. A nap épp nyugodott le, mikor a Tekergők a nagyterem előtt várták párjukat. Már majdnem mindenki odaért, csak Lily késett.
A diákok kezdtek vonulni a nagyterembe, mikor James odafordult barátaihoz:
- Menjetek csak! Én még megvárom őt.
- És ha nem jön? – vigyorgott Sirius.
- El fog jönni.
A többiek épp vonulni kezdtek, mikor egy lány jött le a lépcsőn. Hosszú kék ruhája volt, és gyönyörűen állt rajta.
- Öregem… – vágta oda Sirius – A csajod tele van meglepetéssel.
James visszamosolygott és elindult barátnője felé, és kinyújtotta kezét neki.
- Hölgyem… Maga gyönyörű.
- Köszönöm – pirult el Lily.

Csatlakoztak a többiekhez és bevonultak párosával. A hosszú asztalok mind eltűntek, helyette csak a fal mellett volt egy hosszú asztal, amin sütemények voltak. A nagyterem mennyezetéből hópelyhek hullottak, de a résztvevők feje fölött egy méterre eltűntek. Mintha valami elnyelte volna őket. A falon ünnepélyes ruhákba öltözött boszorkányok és varázslok voltak, akik a zene kezdésekor párokba álltak, és keringőzni kezdtek. A négy ház zászlaja is télies alakját vette fel. A teremben pedig hóemberek, jégszobrok és karácsonyfák álltak.

Dumbledore felállt, a diákok elhallgattak és megkezdte beszédét.
- Köszöntelek titeket ezen a csodálatos eseményen. Először is kérünk egy nagy tapsot vendégeinknek, akik ma szórakoztatni fognak bennünket: A búgó csigák együttesnek. – nagy éljenezés fogadta őket, és azt igazgató folytatta – Most pedig szeretnélek megkérni titeket, fiúkat, hogy fogjátok táncba a lányokat, és táncoltassátok meg őket. Kezdjük egy keringővel, induljon a mulatság!
A diákok megtapsolták igazgatójukat, és a zenekar rákezdett egy lassú számra. A fiúk felálltak és karon fogták párjukat.
- Nos, most belemélyedhetsz a kedvenc eseményedbe, és most nem kell áradoznod róla, hanem át is élheted – mondta James Lilynek, aki elmosolygott, és táncolni kezdtek.
James néha-néha Remusra pillantott, aki kissé megviseltnek tűnt.
- Ki az a kék hajú lány Remusszal? – kérdezte Lily.
- Tonksnak hívják, és Sirius rokona.
- Ó, jaj, ez nem túl jól hangzik – válaszolta Lily, és tekintete Bellatrix-ra esett, aki Pitonnal táncolt.
Piton többször is ránézett Lilyre, és ezt James is észrevette.
- Pipogyusznak nagyon tetszel ám – panaszkodott James.
- Mr. Potter. Maga tán féltékeny?
- ÉN? Dehogy…
Lily rosszallóan elvigyorodott.
- Most mi az? – kérdezte James. – Csak zavar, hogy az ellenségem a csajom fenekét bámulja.
Erre Lily a fülébe súgta, hogy üljenek le egy kicsit, de James inkább kivezette az udvarra, ahol egy szökőkút volt varázsolva. Leültek a szökőkút mellé, és James átkarolta barátnőjét.
- Látom, hogy valami bánt – szólt Lily.
- Hát igen, de az a baj, hogy nem mondhatom el.
- Miért?
- Mert Remus megtiltotta.

Felnézett az égre és látta, hogy mindjárt telihold. Ránézett az órájára, de ekkor Remus rohant ki az épületből.
James felpattant és csak annyit mondott:
- Figyelj! Menj vissza a terembe, szólj Siriusnak és Peternek, hogy én hívom őket, és siessenek. Aztán maradj bent, és eszedbe ne jusson követni őket! A te biztonságod kedvéért mondom. Szeretlek. – Nem is várta meg, hogy Lily bármit is mondjon, elszaladt barátja után.
Lily besietett Siriushoz, és lihegve mondta:
- James hív titeket! Valami történt Remusszal.
Sirius és Peter kirohantak. Ezután Lily idegesen kinézett az ablakon. Kiment a friss levegőre, és sétált.
- Jó estét, kisasszony! Mit keres itt egyedül? – szólt egy ismerős hang a háta mögött: Piton volt az.
- Csak kijöttem sétálni.
- És hol van a beképzelt barátod?
- Elment.
Piton felhúzta szemöldökét, és nem válaszolt. Inkább intett a lánynak, hogy sétáljanak. Már egy órája beszélgettek, és a Tiltott Rengeteg mellett sétáltak el. Benézett az erdőbe, és egy szarvas tekintetével találkozott.
- Perselus! Nézd!
- Szép szarvas, de te szebb vagy! – mondta Lilynek, és szembe fordult vele.
- Tessék? – Lily teljesen ledöbbent.
Piton meg akarta csókolni Lilyt, amikor a szarvas felhördült, és a fekete hajú fiú felé vette az irányt, és teljes erővel nekivágta egy fának. Agancsaival pedig a fához szorította.
- Hé! Hagyd abba! – ordította a szarvasnak, de annak szemeiben olyan düh lángolt, mint… mint egyszer James tekintetében… – Az, lehetetlen!
Lily hátrálni kezdett, mikor egy farkasüvöltést hallott. A szarvas elengedte „áldozatát” és beszaladt a fák közé.
Piton karon fogta Lilyt és a kastély felé ráncigálta.
- Menjünk be! Biztonságosabb! Egy vérfarkas nagyon veszélyes.
- Jó… – nyögte ki Lily, de a szavak párbajt vívtak az agyában: Nem lehet, hogy James volt az. De a tekintete… de akkor sem ő volt.
Már éjfél is elmúlt, de nem volt kedve tovább maradni a buliban. Felment a klubhelyiségbe és az ablakba leült. Egyszer csak egy fekete kutya kirohant az erdőből, utána egy vérfarkas, ezt pedig az a szarvas üldözte, ami Pitont megtámadta. Lily az órára pillantott: hajnali két órát ütött a mutató. Aztán újra kitekintett az ablakon, de az állatok már eltűntek.
A teliholdat eltakarta egy felhő és Lily elaludt az ablakban, azzal a tudattal, hogy James az erdőben andalog, három társával együtt…

< Előző fejezet - Következő fejezet >