_sunny_- Csak pótlék...
Tartalom: FIGYELEM: Klaudia, Betty saját szereplője én csak kölcsön kértem!
Elég érzelmesre sikeredett...Bocsi, ha csöpög:P
Korhatár: nincs
Szereplők: Klaudia Redford és James Potter
~*~
Végigrohanok a Roxfort folyosóin. Már azt sem tudom, merre menjek, csak minél messzebb akarok kerülni tőled. A lábaim automatikusan az udvar felé visznek. Odakint zuhog az eső, de nem érdekel. Csak el akarok innen menni. El a gondjaim elől, a csalódás elől, ELŐLED. A ruhám már teljesen átázott. Érzem, ahogy a vízcseppek végiggurulnak a hátamon. A hajam is teljesen vizes már. A fű simogatja a lábam, és a hideg esőcseppek lehűtik az arcom. Beszívom a hideg levegőt, mire kiráz a hideg. Hallom, hogy valaki jön utánam. Futni kezdek. Az a valaki egyre közelebb ér… Elkapod a kezem, és magadhoz húzol. Végigsimítod a hajam, a kezem. Jóleső borzongás fut rajtam végig. Nem merek a szemedbe nézni. Te tudod ezt jól, ezért felemeled a fejem. Elmosolyodsz… A következő pillanatban már puha ajkaidat érzem a számon. Mit tehetnék? Visszacsókolok, még ha tudom is, hogy nem fogok tudni ellenállni neked. A ruhám már teljesen átázott, ahogy a tiéd is, így remekül kivehető izmos felsőtested. Egyre vadabbul csókolsz és egyre mohóbban. Közelebb húzol magadhoz, és kihámozol a ruhámból. Majd lassan én is elkezdem lehúzni rólad az inged. Sötét van… Úgysem láthat meg senki…
*
Pihegve borulok a válladra. Olyan érzésem van, mintha ez lett volna az utolsó szeretkezés, az utolsó csók… A nyakadat kezdem csókolgatni, mire te elmosolyodsz és végigsimítod az egész testem.
- Szeretlek, James. Mindennél jobban. – Semmit nem mondasz, csak a szemembe, nézel. Látom benne a fájdalmat, a vágyat, hogy valaki más feküdjön melletted. Valaki, aki nagyon hasonlít rám…
- Most mennem kell… - Felkelek mellőled, felkapkodom a ruháimat, mindezt lehajtott fejjel. Nem akarom, hogy gyengének láss. Végül mégis a szemedbe nézek. Látom rajtad az összezavarodottságot. Kérdőn nézel rám, mire én egy csókot lehelek az ajkaidra. Ez volt az utolsó csók. Nem teheted ezt velem… Többé nem…
- Szerettelek James, még ha te nem is akartad a szerelmem.
- Klaudia, ne csináld ezt! - A hangodban kétségbeesés cseng. -Tudom, hogy kellek neked…- Állsz mellém, és közel húzod magadhoz, de én a szádra nyomom a mutatóujjam.
- Kérlek, engedj el…- suttogom, mire a kezeid szabad utat adnak nekem… Elindulok a torony felé, pedig a szívem majd széthasad. Érzem, hogy végig nézel engem.
- Sajnálom James… Így jobb lesz mindkettőnknek. - suttogom az éjszakába, és eltűnök a sötétségben…
|