Néha...
Tartalom: Az ember olykor elgondolkodik, belemerül az életbe. Néha túlságosan is, néha kevésbé… Egy félpercesnek se nevezhető írásomban egy picit foglalkozom ezzel ^^
Szereplő: nincs megnevezve, de egy lány
Korhatár: nincs
Ajánlott szám: Linkin Park – Behind blue eyes
~*~
Néma sírás ráz, de nem tudsz, és nem is akarsz rajta változtatni…
/Néha átgondolod, mit teszel, és azt miért. Néha rájössz, hogy tévedtél már párszor és megbánod. De már nincs visszaút. Mert már késő…/
Tekinteted az ablakra siklik, ahol az esőcseppek ugyanúgy patakoznak, mint az arcodon a könnyek.
/Néha eszedbe jut, mit jelent igazán élni, kiszabadulni a Valóságba, és rá kell jönnöd, lehet, hogy nincs sok időd… Mert az óra még ketyeg. De vajon meddig?/
A távolban a felhők gyülekeznek, aztán újult erővel támadnak. Nézed - mást nem igen tehetsz. Az álmaidba ezek is beletartoznak…
/Néha elfogadod, hogy a Sors játszadozik veled és órákig tudsz a semmibe nézni, csak hogy a gondolataid végre a helyükre álljanak… Besorakoznak, már-már azt hiszed, minden a régi lesz, aztán…/
Villámlik. Egy pillanatig eláll a lélegzeted, ahogy kirajzolódik a körvonala az égen. Sejtésed sincs, ki alkotta, és miért. Csak azt tudod, hogy félelmetes, amint ez a jelenség beragyog mindent, és eközben még bajt is okozhat…
/Néha elkap a félelem, hogy talán történik még valami, pedig bízol benne, hogy vége. Rájössz, hogy megváltoztathatod a Sors akaratát, nem veszett el semmi még, csak talpra kell állnod, és fogd erősen azt a biztonságot nyújtó kezet…/
Az ég hirtelen kitisztul, s megszűnik a sötétség. A derekadat átfonja egy kar, és jólesően bújsz a szerető ölelésbe…
/Néha ráébredsz, hogy időnként lehet minden rendben is…/
VÉLEMÉNY
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
