Félhomály
Tartalom: lehetelten
Korhatár: 14
Szereplők: Kicsi Maya és a névtelen srác
~*~
Félhomály. Lassan sikló félhomály. Az ablakon beszűrődve rejtőzködne a szobában. Nincs rejtekhely. Nincs menekvés; csak a bezártság. A fullasztó magány.
Villámlik. A sarokban egy lány gubbaszt. Egyedül. Bezártan. Félhomályban.
Segítségért kiáltana, de nem teszi. Válasz úgyse jön, a ház az utolsó résig üres. Teljes a magány – tudja. Nagyon is tudja.
Könnycsepp szánt végig az arcán. Nyomot nem hagy maga után. Az egyetlen uralkodó jel az üveges tekintet.
„Szükségem van rád. Rád! Hé, te, ott! Valaki… Igen, igen, te. Gyere ide, ölelj át, érj hozzám, lehelj piros ajkaiddal csókot puha számra…”
A szavak elvesznek a fullasztó, dühös magányban. Ennyi volt. Ennyit ért pár rimánkodó szó…
~*~
Nyikorgás a folyosón. Recsegnek a deszkák a jövevény alatt. Nehezen tűrik a gondterheltek súlyát.
- Maya… Itt vagy? – Bátortalan hang visszhangzik a kopár falak között.
- Maya… merre bujkálsz? Kicsi Maya… - Erőltetett játékosság. A maga nevében szép próbálkozás, de nem elég. Néha a szív többet akar holmi hazug szónál.
~*~
A padló recseg a szobában. Feszültség vegyül a félhomályba…
A fiú letérdelt a lány elé. Felemeli az állát és puha pecsétet nyom az ajkára.
- Hol voltál napokig? – Az ismerős számonkérés.
- Itt. A félhomályban – néz körül Maya.
- Egyedül?
- Egyedül.
- Hiányoztál.
- Mellőzzük a hazugságokat. Egy életre elment tőlük a kedvem. Tőled is. – Fájdalmas, de őszinte vallomás.
Felemelte újra állánál fogva. Gyors ellenőrzés; igaz-e vagy sem. Határozott tekintet a válasz.
- Maya, kérlek. Tudom, hogy megbántottalak, de…
- Csss. Többet ér a hallgatásod, mint a sok hazugság.
Vad csókváltás. Minden keserűséget beleadtak. Minden fájdalmat visszaszolgáltattak. Legalábbis azt hitték.
~*~
Fülledt félhomály.
Ujjperec simít végig a mellkasán. Játék a nyelvekkel. Sóhaj. Beletörődés.
- Menj el, kérlek…
- De, Maya!
- Menj. El. Most. Ne ismételjem meg többet…
Tapogatózás a ruhák után. Motoszkálás. A félhomály rávilágít a meztelen felsőtestre.
-… és ne gyere vissza többet. Soha többet.
- Maya, kicsi Maya. Ne menekülj. Ezt jól jegyezd meg…
Ajtónyikorgás. Néhány recsegés. Aztán visszatér a csend. Az örök mámorító félhomályba…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
