Másnap hajnalban az ajtó nyikorgására ébredt fel. A portrén bemászott négy fiú.
- Ti hol a francba voltatok? – kelt ki magából Lily.
- Hoppá! – vigyorgott Sirius, és összevonta ugyanúgy a karját, mint Lily, hátravetette haját és pislogott.
James ekkor oldalba bökte és szúrós pillantást küldött felé.
- Mi történt Remusszal? – hüledezett Lily, amikor meglátta, hogy a fiút Peter tartja. Alig volt magánál.
- Semmi közöd hozzá! – nyelvelt Sirius.
- De van! És ahhoz nektek is sok közötök lesz, ha fejenként 50 pontot levonok. KI VELE!
- Nem fenyegetőzünk! – ordította Sirius, ezután pedig megfogta Remust a másik karjánál, és felvitték a szobájába.
James és Lily kettesben maradtak. Lily még mindig mérgesen nézett a fiúra, aki ezt állta.
- Nos? – kérdezte Lily, mikor már megunta.
- Mit kerestél Pitonnal kint a parkban?
Lilynek elállt a szava. Mindenre számított, de erre nem. Nem tudott mit mondani.
- Elvitte a cica a nyelved? – undokoskodott James.
- Semmit! Mit csináltam volna? Te ott hagytál és egyedül sétáltam, mikor Perselus odajött hozzám. És beszélgettünk, meg sétáltunk a parkban.
- És ha nem lépek közbe, a te tökéletes Perseluskád megcsókol – Jamesből teljesen kitört a féltékenység.
Lily nem válaszolt, mert mindent megértett.
- Hazudtál végig! Mért nem mondtad el, hogy animágus vagy?
- Mert szaladtál volna McGalagonyhoz vagy Pipogyuszhoz, és beárultál volna minket.
- Minket? Tehát… – Lily itt elgondolkodott –, a fekete kutya: Black, a patkány: Peter, te a szarvas, és Remus…
- Vérfarkas.
Lilynek kitágultak a pupillái, teljesen lekövezett. De James folytatta:
- Képzeld, ha te így fogadod ezt, akkor a diákok szülei, hogy fogadnák, ha megtudnák? Követelnék Dumbledore-tól, hogy tegye ki az iskolából.
- Dumbledore tud róla?
- Igen!
James ezt nem bírta tovább. Felsietett a barátaihoz, és mérgében a szekrénybe vágta öklé.
- Nyugodj már meg, haver! – mondta Black.
- De nem tudok…
A többiek nézték, amint James teljesen tönkre teszi a szekrényt, és miután már darabokban állt, Peter a maradványhoz lépett, és Reparo-t kiáltott.
James ledőlt az ágyra és a falat bámulta. Az érzései háborúztak fejében. Mért nem bíztál bennem? Mi olyan érdekes Pitonban, ami bennem nem? Mi van benne, ami nekem nincs? Hát persze, ő nem olyan öntelt, mint én.

James egy percet nem aludt. Reggel mikor felkelt, gyorsan elment reggelizni, és egyenesen a könyvtárba sietett. A könyvtáros nagy nehezen beengedte, és levett egy bájitalos könyvet. Miközben magolt, feltekintett párszor, és Lilyt pillantotta meg. Most is gyönyörű volt, és nem tudta mit tegyen, nem tudott ellenállni neki. Hiányérzete egyre csak nőtt. Frank odasétált Alice-hoz, és félrehívta, ezután nevetve kimentek. Jamest már egyáltalán nem érdekelte a százfűlé-főzet receptje, inkább Lilyt találta érdekesnek. Megköszörülte torkát, felállt, és odasétált Lilyhez. Mikor a boszorkány észrevette, felkelt és visszarakta a könyvet, és kisietett.
- Lily, én annyira sajnálom.
- Nem kell semmit sem sajnálod.
- De igen! Ne haragudj!
Lily rá sem nézett a fiúra, inkább próbált kiszabadulni a fiú karjai közül.
- Hallgass már meg! Tudom, hogy rosszul viselkedtem! Nem tudnál megbocsátani?
- Lássuk csak. Mi erre a megfelelő válasz – gondolkodott hangosan Lily. – NEM!
James letérdelt, és fogta a lány kezét.
- Kérlek! Ne haragudj!
Lily már nem tudott mit tenni, annyira meghatódott. A könyvtárban mindenki őket bámulta, de Lilyt ez nem érdekelte most. Leguggolt James elé, és egy puszit adott a fiú arcára.
- Látom, hogy megbántad.
James szorosan átölelte, alig várta már, hogy újra a karjaiban érezze, és tudja, hogy az ÖVÉ.

Nevetve felmentek, és mikor kézen fogva beléptek a klubhelyiségbe, mindenki összesúgott, Sirius pedig felnyögött.
- Na ne!
A többiek nevettek erre, James pedig felhúzta Lilyt a fiúk hálókörletébe. Cseppet sem érdekelte őt a szabályok. Lily ott aludt vele, Sirius pedig egész éjjel piszkálta őt.

Április 1.

Lily kimászott az ágyából, és körülnézett. A lányok mind aludtak még. Ránézett a naptárjára, és látta, hogy bolondok napja van, és kicsi betűkkel oda volt firkálva, hogy Petunia születésnapja.
Lily elmosolyodott, és megírt egy felköszöntő levelet, amit elvarázsolt. Remélem, örülni fog neki – gondolta.
Felvett egy fehér pólót, és elhatározta, hogy most rögtön elmegy a bagolyházba. Leviharzott, és mikor leért a csigalépcsőn, egy vödör víz ömlött a nyakába. Kinyitotta szemeit, és egy hosszú fekete hajú fiút pillantott meg.
- BLACK! – kezdte a szidást Lily.
- ÁRPILILILIIII – vihogta Sirius.
- Menj a francba!
Lily pólója teljesen átázott, és Sirius füttyentett egyet, amiért egy hatalmas pofont kapott. Minden fiú feléjük kapta a fejét, mint egy kiéhezett farkas, úgy vizsgálták Lilyt. Szerencsére, James átlátta a helyzetet, és berántotta Lilyt a csigalépcsőhöz. Felkapta, és felvitte a szobájába.
- Ide nem szabad be… – kezdett magyarázkodni Lily, de a szájára tette Potter a kezét.
- Múltkor ez nem zavart. – végigmérte Lilyt, és hozzátette: – Milyen szexi vagy így!
Lily elpirult, és James az ölébe vette, majd vad csókolózásba kezdtek. Ledőltek ágyra, James pedig közelebb húzta magához. A nedves pólótól Lily tüsszentett, és James ráhajtotta a takarót a lányra, majd levette róla az átázott ruhadarabot.
- Hé! Ez nem ér!
- De-de!
Ekkor valaki lerántotta róluk az ágyneműt, és a fényképezőgép kattanása visszhangzott a szobában.
James eltakarta barátnőjét egyik kezével, másikkal pedig a pálcájával suhintott, és Invito-t kiáltott. Sirius kezéből kiröppent a gép, aki fortyogott a méregtől.
- JAMES! Te bármikor nézheted a csajodat, de mi ki vagyunk éhezve! És nagy szó, ha valaki iskolaelső, és még ilyen jól is néz ki. – Lily azt hitte rosszul hall, és sápadtan nézett Siriusra.
- Bibi! Az lehet, de nekem kell ez a kép.
- Pedig még Fricsnek is tetszett volna… olyan jól mutatna a hirdetőtáblán – majd duzzogva kimászott a szobából.
James besüllyesztette a képet szekrénykéjébe, és bezárta.
- Hol is tartottunk?
A fiú minden erejével magához húzta Lilyt, és forró csókokkal halmozta el a lányt, aki már teljesen megfeledkezett hova is akart eredetileg menni…