| KPV : 4. pályázat - Eljegyzés Sirius módra |
4. pályázat - Eljegyzés Sirius módra
2009.01.22. 21:56
A történet egy olyan alternatív idősíkban játszódik, ahol Kate nem hal meg, így Sirius megkérheti a kezét. Maga a novella igazából nem is szól másról, csak erről a lánykérésről, de remélem, tetszeni fog nektek. Eljegyzés Sirius módra
Egy péntek este két jó barát – nevezetesen Sirius Black és James Potter – Londonban a Valentine Street 33. szám alatt közösen bérelt lakásukban beszélgettek egy elég komoly és férfias témáról. Vajon kitalálja az olvasó, hogy miről? Nem, nem a kviddicsről. Sőt, köze sincs hozzá. Szóval éppen beszélgettek. Sirius pedig izgult.
– De James, nem lesz ez már túlzás? – kérdezte a barátjától.
– Figyelj, miért lenne ez túlzás? Ekkora esemény nincs minden nap. Muszáj ünnepélyessé tenned!
– Fog neki tetszeni?
– Hát persze, te tökfejű barátom. A nagy Tapmancs berezel az utolsó pillanatokban? Haha. – Nevetett és közben a fejét rázta James.
– Ezek még nem is az utolsó pillanatok! Csak holnap este jön. – Sirius most, hogy ezt kimondta, rájött, hogy tényleg feleslegesen aggódik, hiszen még egy egész nap van hátra a nagy eseményig.
– Így igaz, csak holnap este, de azt akarjuk, hogy minden jól sikerüljön, így ellenőrizzük még egyszer a dolgokat.
– Rendben. – Tapmancs fáradtan hátradőlt a fotelben és felsóhajtott. – Sorolod?
– Az asztal le van foglalva?
– Igen, le van a legújabb és legjobbnak nyilvánított étteremben.
– Megvan ruha, amiben menni fogsz?
– Igen, és már csak arra vár, hogy felvegyem.
– Megbeszélted vele, hogy hol találkoztok?
– Már hetekkel ezelőtt.
– És a gyűrű?
– Itt van a zsebemben.
– Miért érzem úgy, hogy minden tökéletesen menni fog? Eddig bárhol csináltunk bármit, szinte mindig balul sültek el a dolgok. – Mosolygott James.
– Úgy gondolod, hogy minden rendben lesz?
– Most már a lányokon, főleg Kate-en múlik. – Sirius megeresztett barátja felé egy mosolyt.
– Köszi a segítséget.
– Az én Tapikámnak mindent megteszek, főleg egy ilyen ügyben – vigyorgott most már James is.
– És mi lesz, ha nem fogadja el? – James megforgatta a szemeit, és már majdnem beletépett a hajába.
– El… fogja… fogadni… Felfogtad? Te szereted őt, ő szeret téged, nem lehet baj.
– És a szülei, a családja?
– Eddig nem érdekeltek különösebben a szabályok, miért most jön elő ez nálad? Ha Kate igent mond, akkor biztos kitaláltok valamit, hogy a családja se ellenkezzen.
– Ha te mondod…
– Figyelj, ha én meg tudtam oldani a szüleimmel, akkor nektek is menni fog az övéivel. Erről szót se többet. Oké?
– Jól van, James. Menjünk, nézzük meg a többieket.
– Rendben. Hátha kiszállnak ezek a hülyeségek a fejedből. – Mindketten felálltak, és James háton veregette Siriust.
Este még sokáig fent voltak, elbeszélgettek, és amikor Sirius felhozta a témát, Remus bátorította, és megmondta neki, hogy nem lesz gond. Se a lánykéréssel, se a rokonokkal. Ugyanis azt tudta, hogy Sirius a saját rokonaival nem törődik, így azokkal biztos nem lesz gond, Kate rokonaival nem tudhatta, hogy mi baj lehet, de ha mégis lenne, ketten meg tudják oldani. Legalábbis ő ezt mondta. Amikor lefeküdtek, már annyira nem is félt Sirius, és boldogan gondolt a következő napra.
*
Sirius kint állt a Foltozott Üst bejárata előtt, és jobbra-balra nézett. James ott állt mellette, és hogy látszódjon rajta, ő nem izgul, csakis előre szegezte a tekintetét. Nem szóltak egymáshoz, mindent kétszer leellenőriztek a lakásban, így itt már új ellenőrzésre pazarolni a szavakat felesleges dolog lett volna. Tapmancs, amint meglátta a két lányt közeledni feléjük, gyorsan oldalba vágta Jamest, aki a váratlan ütés hatására előregörnyedt, majd egy keveset szitkozódott magában, végül odanézett, ahova a barátja meresztette a tekintetét.
– Sziasztok! – köszönt oda Sirius, amikor már elég közel volt hozzájuk a két leányzó. James ugyanígy tett.
– Sziasztok! – köszöntek a lányok is.
– Kate… Te aztán… Gyönyörű vagy – nézett végig barátnőjén Sirius. A lányon egy gyönyörű dísztalár volt, a haja a háta közepéig ért, és be volt göndörítve. Most is áradt belőle az életkedv, a vidámság.
– Tapikám, zárd be a szád, mert még belerepül valami rovar – mondta James röhögve. Az ő szeme is elidőzött Lilyn, de úgy gondolta, hogy hagyja a barátját csodálkozni, ő majd máshol dicséri meg szerelme kinézetét.
– Nem kell bezárnia a száját, inkább mondja el, hogy miért kellett így kiöltözve idejönnöm Lilyvel. Nos, Sirius, szerelmem? Miért kellett idejönnünk? – kérdezte mosolyogva Kate.
– Majd meglátod. – Sirius összeszedte magát, ránézett Jamesre és elvigyorodott. – Ugye, Ágas?
– Remélem – nevetett vissza az említett személy, és mint egy beavatott, kacsintott egyet. – Ha el nem szúrod…
– Naa, fiúk! Ne titkolózzatok már! Lily, szólj már te is az érdekemben – nézett rá a barátnőjére.
– James, miért kellett idejönnünk? – Próbálta eljátszani azt, hogy ő sem tudja, hogy miért vannak itt. James odaállt szerelme mellé, a füléhez hajolt, és belesúgta, hogy majd meglátja. Tökéletes színészi alakítás…
– Én azt javaslom, hogy menjünk – szólt Sirius.
– Én is támogatom az ötletet – mondta Ágas.
Így hát a két szerelmespár egymás oldalán – Sirius mellett Kate, James mellett Lily – bementek a kocsmába, majd folytatták az útjukat az Abszol útra. Beléptek a sétányra, itt James ki is fejtette, hogy mennyire tetszik neki Lily kinézete, közben pedig haladtak az étterem felé. Egy rövid séta után el is érték a vadonatúj épületet, amit a legjobb varázsvilágbeli étteremnek mondtak már akkor is. Bementek az ajtaján, közben Kate arcán csodálkozás ült, Lily pedig próbált úgy tenni, mintha csodálkozna. A két fiúnak nem kellett színlelnie, hogy milyen jól érzik magukat ebben a helyzetben, így hát csak vezették a párjukat befelé. Megálltak a bejáratban és várták, hogy valaki eligazítsa őket. Oda is jött hozzájuk egy pincér.
– Jó estét. Foglaltak asztalt?
– Szép napot. Igen, foglaltunk, Sirius Black nevére – válaszolta Kate szerelme.
– Jöjjenek – mondta, és átvezette őket az éttermen, majd megmutatta az asztalt, amit lefoglaltak. – Ez az asztal az.
– Köszönjük – mondta James. Közben szétnézett, és örömmel látta, hogy nincs az étteremben egy ellenszenves alak sem. „Csak tökéletes lesz minden” – gondolta magában.
– Itt van az ajánlatunk. Majd szóljanak, ha sikerült választaniuk – szólt, és otthagyta őket.
– Na, hogy tetszik az étterem? – kérdezte Sirius a lányokat, miközben kihúzta a széket a szerelmének, hogy leülhessen.
– Köszönöm. Gyönyörű – válaszolta Kate, miközben éppen szétnézett. – De még mindig nem értem, hogy miért van ez a nagy felhajtás.
– Majd megtudod, de most rendeljünk valamit – indítványozta Ágas.
– Rendben – szólt közbe Lily is, Kate pedig furcsán ránézett.
– Te tudod, hogy miért van?
– Öhm. Nem, de szerintem jobb, ha hagyjuk, hogy ők csinálják azt, amit elterveztek, és majd biztos kiderül a végén minden.
– Látod, Kate, az én Lilym megmondja a tutit – kacsintott rá James.
– Haha. Jól van, nekem már sikerült választanom… – kezdett bele Sirius szerelme.
– Ilyen hamar? – vágott közbe Tapmancs.
–… italt – fejezte be a mondatot.
– Ja, italt. Így már értem.
Mindenki választott italt és ételt, majd hívták a pincért, leadták a rendelést, és a vacsora hamarosan feltűnt az asztalukon úgy, mint ahogy a Roxfortban szokott feltűnni az a rengeteg ennivaló. Amikor már elfogyasztották a vacsorát, kellemesen hátradőltek, és Kate várakozva nézett hol a szerelmére, hol Jamesre. Az utóbbi szólt Lilynek, hogy jöjjön vele, így Lily felállt, és elment a szerelmével. Persze nem mentek messzire, csak annyira távol, hogy a szerelmespár már ne lássa őket. Ott felvették a láthatatlanná tévő köpenyt, és elindultak visszafele. Megálltak egy olyan helyen, ahol nem ütközhetett beléjük egy ember sem, vagy varázslény, de jól ráláttak a barátaikra. Sirius pedig belekezdett a magyarázkodásba.
– Tehát azért jöttünk ide, mert valami fontosat szeretnék neked mondani.
– Hallgatlak – vágott közbe a lány.
– Ne vágj közbe, légy szíves! – kacsintott rá a fiú. – Szóval már járunk egy ideje, és tudnod kell, hogy én nagyon szeretlek téged.
– Én is szeretlek téged, és tudom, hogy te is mennyire szeretsz engem – válaszolt mosolyogva Kate.
– És tudod, arra jutottam, hogy szeretnék veled élni. Veled leélni az egész életemet. – Felállt a székről, odament a lányhoz, a széket kifordította az asztaltól, és felállította a lányt. Letérdelt elé, előhúzott a zsebéből egy kis dobozt, majd felnyitotta a tetejét és odanyújtotta Kate-nek. – Leszel a feleségem?
Kate szemébe a meghatottságtól és attól az örömtől, amit Sirius okozott neki, néhány könnycsepp gyűlt.
– Igen – hallatszódott a válasz. James elismerően nézett barátjára, aki közben felállt, és megcsókolta a szerelmét, majd a hosszú csók után felhúzta az ujjára a gyűrűt.
– Szeretlek, Kate, örökké szeretni foglak.
– Én is örökké szeretni foglak, Sirius.
Ez után a két mondat után egy újabb csókkal zárták az estét, és kezdték el az immáron gyűrűvel összekötött közös életüket.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
