|
Betty értékelései
Betty 2009.02.14. 10:59
Mit is írjak magamról? :D SS egyik szerkesztője, a pályázat meghirdetője, a JPM- és a RÁ-írója XD stbstb :P Először is, szeretném ha tudnátok, hogy igyekszem elvonatkoztatni az én saját szereplőimet a ti Betty szereplőitektől (XD), mert hát annyira nem ismertétek őket, meg nekem teljes kép van róluk… De az az igazság, hogy valamikor sikerült elkapnotok a Betty-szereplőket :D. Na de ezt majd meglátjátok…
Köszönöm, hogy írtatok, baromira jól esett, és remélem, a közeljövőben még megajándékoztok egy-egy novellával… :) főleg, hogy KPV-re bármikor lehet írni, csak most már „versenyen” kívül…
Nem szeretnék kiemelni senkit, mert nekem mindegyik írás nagyon közel áll a szívemhez. Inkább mindenkinek gratulálok, és remélem, hogy nem hagyjátok abba az írást… :) szóval sok sikert a továbbiakban!
1.pályázat: Barby – Hópehely
Érdekes párost választottál, mert szerintem ez is a legnehezebbek közt van. Főként, mert Nicole-ról keveset tudunk (nem nagyon szerepelt se JPMben, se RÁban), bár néhány apró tulajdonságot ki lehetett venni… :)
Tetszett, ahogy leírtad Nicole gondolatait. Meg az is nagyon tetszett, ahogy leírtad a hópelyhek „sorsát”:) „A hópelyhek nyugodtan, édes tánccal szállingóztak, mintha nem tudnák mi lesz a sorsuk.” Ez a rész annyira… ütött ^^ Szép volt, bár eleinte nem nagyon tudtam Nicole-hoz kapcsolni…
Húh, a levél egy kicsit hirtelen volt, meg elég száraz… Ha az ügyvédjük volt, akkor szerintem közeli barátja is lehetett Nicole-nak, és lehet, hogy kicsit „bensőségesebb” kellett volna, hogy legyen. Persze nekem ez nem baj, te írtad, te így képzelted, de nekem száraz…
„Mindketten tudtuk, hogy ez volt a búcsú perce” ez szép volt… Nagyon illett ide :) meg az „Emlékezz rám úgy, hogy nevetek.” Ez is annyira szép… ^^ szerintem eléggé eltaláltad ezeket. Örülök, hogy sikerült így eltalálnod Nicet. Bár az a rész, hogy kissé sajnáltatta magát, az nem volt Nicole-os, de talán épp így volt jó ez a rész, mikor Remusnak levelet írt.
„Olyan hópehely, aki küzd az életéért.” Na én itt sírtam el magam… :D
Sejtettem, hogy nem hagyod életben Nicole-t… Megsúgom azért neked, hogy életben marad, talál egy jó férjet, és kimarad az összes itteni dologból. Semmit nem tud majd se Lilyék haláláról, se semmi másról. Egyszerűen maga mögött hagyja a múltat, mintha nem is léteztek volna.
De vissza a te történetedre… majdnem tökéletes befejezés volt, a „The End” utáni rész pedig pont kellett, hogy még inkább elérje a tökéletest… :) szóval gratulálok, nálam 9 pontot ért
2. pályázat: Miya – A vita tárgya: Sirius
No először is tisztázzuk a helyesírást:
- a párbeszéddel kapcsolatban ajánlom ezt az oldalt:
Itt a 258. pont b.) és a c.) részét tanulmányozd egy kicsit.
Húh, először nagyon megijedtem, mikor azt mondtad, hogy Daniel-Kate-et akarsz írni… :D de szerencsére nem úgy, ahogy először én gondoltam XD totál megkönnyebbülés volt :D
Amúgy baromira tetszett, hogy a macit Siriusnak nevezted el ^^ kicsit sorsszerű… vagyis inkább meseszerű… :) de ez épp így volt jó! Olyan Miyás :)
Egy kicsit elhamarkodott kijelentés volt az is, mikor megegyeztek, hogy többet nem vesznek össze, főleg nem Siriuson XD de ez is tök édes volt :) és hát akkor még tényleg nem tudhatták, hogy az lesz, ami lett… :(
Cuki történet, cuki befejezés, és cuki 7,5 pontot adok érte :D
3. pályázat: Dóri – Az égben köttetett románc
Húh, a „bevezetődtől” egy kicsit megijedtem, amikor azt írtad, hogy eltekintünk attól a ténytől, hogy nem lehet gyerekük… :D
Az eleje nagyon tetszett, szépen bevezettél minket Kate gondolataiba/érzéseibe… aztán pedig puff – „A bátyádnak igaza van Kate, Tapmancsnak sokkal jobb lesz idefent”… ez annyira nem Jamesre jellemző. Gondolj bele, te kívánnád, hogy a legjobb barátod meghaljon? Oké, végül is, köztük van, meg mittomén, csak…
Annak viszont örülök, hogy idéztél a Főnix Rendjéből, és igyekeztél minél hitelesebb lenni ^^ nálam ez sokat jelent! :)
Az a pillanat, mikor Sirius a Mennyben van már, és találkoznak Kate-tel… hű, hát… én ha meghalnék, akkor nem hiszem, hogy egyből ilyen boldog lennék… bár az is igaz, hogy láthatta Kate-et… míg esett át a függönyön, biztosan végiggondolt mindent :D
Kicsit gyorsan lezártad, és én ezt nagyon sajnáltam… szívesen olvasgattam volna még, hogy miről beszélgetnek…
Szóval így összevetve, tetszett a történet – bár ez is egy nehéz páros meg egy nehéz momentum (szerintem), - ennek ellenére jól megoldottad. A végét sajnos gyorsan összecsaptad, meg hát az a Jameses beszólás nem tetszett, de a többi okés volt… :) tehát én erre 7 pontot adok.
Húh, egy kérdés a végére: honnan tudod, hogy Daniel a mennybe kerül? :D
4. pályázat: Főnixkönny – Eljegyzés Sirius módra
Jaj, mikor megláttam a Valentine Streetet, akkor nagyot dobbant a szívem :D jól van, nem tudhatom, hogy erre emlékeztél-e vagy utánajártál, de a lényeg, hogy nekem tök jól esett, hogy ezt beleírtad :)
Szóval a házasság szerinted egy férfias téma? :D na majd közvélemény-kutatást tartok :DDDDD
„Te szereted őt, ő szeret téged, nem lehet baj.” Itt arra gondoltam, hogy ha megírtam volna ezt a pillanatot, akkor én is ezt írtam volna. Mármint, hogy James így próbálja lenyugtatni… :)
„Tapikám, zárd be a szád, mert még belerepül valami rovar” Örülök, hogy nem hazudtoltad meg Jamest :DDDD ez nagyon ott volt (L) :D
Az egyetlen problémám a novelláddal a „szerelmem” szó volt. Elég sokszor használtad, és csak az volt a bajom, hogy nem hiszem, hogy Kate Jamesék előtt használta volna ezt a szót. Az a szerencséd, hogy a leánykérést olyan bazi jól megírtad, ami nekem tökre tetszett :D „És tudod, arra jutottam, hogy szeretnék veled élni. Veled leélni az egész életemet.” ^^ meg nem beszélt feleslegesen, elmondta, mit szeretne, aztán „leszel a feleségem” és happy end… :D
Szép befejezést írtál, meg maga a történet is romantikus meg humoros is volt egyaránt :) nálam ez 8 pontot ért…
5. pályázat: Tamcsyy - Ábrándok, kiábrándulások, ábrándok
Az első észrevételem rögtön az volt, hogy „NYOLC oldal? WOW! Ez szuper!”… aztán pedig izgalommal belevetettem magam. Bár először itt még megjegyezném ÚJRA, hogy köszönöm, hogy NÉGY novellát is írtál, nagyon sokat jelent nekem, és el sem tudom mondani, mennyire örülök (ráadásul csak ismétlem magam, mert ezt már elmondtam mailben :D)
Húú, nagyon izgalmasan kezdődött, és szépen „bevezetted” a veszekedést. Plusz örültem, hogy ilyen dirigáló és mindeközben elég laza is volt Daniel. Ezt szerintem (mármint az én elképzeléseimhez képest :D), nagyon eltaláltad… :)
Most esett le, hogy Kyrah Daniel barátnője :DDD remélem, később többet tudunk meg róla! Vagy legalább majd külön értesíthetsz arról, hogy szerinted mi történt velük, mert ha RÁ-hoz kapcsolódik, akkor ugye nem voltak sokáig együtt XD *szemét, de tetszik neki a név!*
„és Daniel majd rájön, hogy Sirius egyáltalán nem olyan, mint amilyennek hiszi.” Jaj, ez annyira odaillett, ahogy így leírtad Kate gondolatait a „jövővel” kapcsolatban, és imádom… :D ahogy téged is!
„Életbevágó volt, hogy a két fiú jól kijöjjön egymással; a két fiú, aki a legtöbbet jelentette számára.” Ez a mondat… mintha csak én írtam volna XD na jó, nem… ez attól SZÁZSZOR jobb! :)
„Azt a fiút már régóta mindenhol megelőzi a híre. Amik pedig nem túl kedvezőek.” Basszus, nem hittem volna, hogy valaki ennyire eltalálja Daniel jellemét. Lehet, hogy érdemes volt megírnom azt a jellemzést Danielről? Nem is tudok értelmeset hozzáfűzni… Egyszerűen remek! :)
Az is nagyon tetszett, hogy miután összevesztek, Daniel rögtön Kate után ment, és ott állt az ajtó előtt. Daniel „jobbik” felét is sikerült megmutatnod, ráadásul nagyon…öhm… „RÁ-hűen” (?) ez nagyon értelmetlen, de remélem, hogy érted, mire gondolok :D
Volt egy-két dolog, amit én másképp írtam volna Kate-ről, viszont annyi mindent – pl. az álmodozást – nagyon eltaláltad, és ennek örülök. Tényleg nem tudom, hogy ennyire jó a képzelőerőd, vagy ennyire át tudtad venni a saját szereplők gondolatait (már amennyit én elmondtam róluk…), hogy én csak gratulálni tudok! De komolyan…!
Örülök, hogy a végére Sirius is képbe került, és nagyon nagyon elégedett vagyok ezzel a történettel. Sőt! Alig várom, hogy a másik hármat elolvassam!
Nálam 10 pont. Egyelőre ez a kedvencem :)
6. pályázat: Tamcsyy – Csakúgy
Mikor elkezdtem ezt a történetet, egy dolog szúrt szemet: „aurorképző harmadéves tanulójaként” nem tudom, hogy hány év az aurorképző Rowlingnál, de nálam egy :DDDD esetleg, ha valaki megbukik, annak lehet 3 év… vagy lehet, hogy most hülyeségeket beszélek, de bármire is jártak pl. Jamesék, ha másodévesek lettek volna, akkor Lily biztosan terhesen járt volna be az órákra ;)
Meglep, hogy mennyire eltaláltad még Klaudia karakterét is. Pl ez a mondat „…megkérdezte volna, hogy szerinte volt-e olyan pillanat, amikor James nem Lilyt látta benne, hanem csak és kizárólag őt magát, nem tudott volna biztosan igent mondani.” Valahogy tökéletesen megfelelt az én Klaudiám világára :)
Az is nagyon passzolt Klauhoz, amikor összehasonlítottad úgy is Lilyvel, hogy nem tartotta Siriust félistennek… hihetetlen vagy, komolyan!!!! :)
Jól összehoztad Siriust Klaudiával :DDDD Mondjuk, az én Siriusom nem húzódott volna el, de így is hatásos volt :) és az is nagyon tetszett, hogy ebben a részben is szerepelt James, és itt is leírtad Klaudia gondolatait. Nekem ez nagyon fontos!
Ésésésésés James kitörése… basszus… én imádtam. Komolyan mondom, hogy sajnáltam volna, ha ezt kihagyod. Amúgy szerintem James a halála napjáig érzett valamit Klaudia iránt, de az fele annyira se volt olyan erős, mint amit Lily iránt érzett. Na mind1, ez nem ide tartozik, csak eszembe jutott ;)
„– Sokat jelentesz nekem, Klaudia – lépett közelebb James. – Mindig is így volt, és így is marad, függetlenül attól, hogy már nem vagyunk együtt.” Köszönöm ezt a mondatot *.* tudom, hogy Sirius/Klaudia fic, deee örülök, hogy James/Klaudia is volt benne :D
Főleg, hogy a végén Klaudia bíztatta Jamest, hogy hallgassa meg és hogy „kellemes meglepetés fogja érni”… nem vagy semmi, komolyan. Az eddigi két novellád közül már nem tudok dönteni, úgyhogy nálam ez is egy 10-es :D köszönöm az élményt!
7. pályázat: Tamcsyy – Végzetes választás
Előre is szólok, hogy engedélyezve vannak a kölcsön vett mondatok :) igaz, hogy így annyira nem lett egyedi, de nem baj, örülök azért, hogy ezt (is) beleszőtted :)
Mikor megláttam a párosítást, az jutott eszembe, hogy Paul jellemét nehéz lesz eltalálni, mert elég keveset tudtok róla – bár remélem, hogy egyszer írok róla egy kis jellemzést :D …kicsivel később pedig elárulhatom, hogy Pault nem sikerült annyira eltalálnod, de az ő karakterével teljesen én sem vagyok tisztában. Meg itt még annyit megjegyeznék, hogy Klaudia a te felállított 3 csoportod közül az elsőbe tartozik – legalábbis miután 100%-osan lemond Jamesről ;)
Ehhez a novelládhoz valahogy nem tudok annyit hozzászólni, mint az előzőkhöz – ami persze lehet, hogy a fáradtságtól van, de igyekszek… :D
Egy kicsit elbizonytalanítottál ezzel a szökéssel kapcsolatban, viszont lehet, hogy csak én bonyolítom. Szóval az a kérdésem, hogy itt Danielre utaltál? Vagy tényleg egy kitaláció volt, és más nem jutott eszébe Paulnak? Mert ha Danielre utaltál, akkor az nem lehetséges, ugyanis Klaudia már halott volt, mikor Daniel megszökött :P ha nem így gondoltad, akkor bocsi :D
Nem voltam biztos, hogy lejött a RÁ-ból, hogy ez leginkább érdekházasság volt, vagy hogy is hívjam? Azonban kellemes csalódás volt, amikor olvastam Klaudia beleegyezését a házasságba. Hasonlóan képzeltem, és az is tetszett, hogy visszatérő volt a tánc :)
A vége… nem is tudom… kissé váratlan volt ez a bejelentés, aztán Voldemort, VISZONT ami ezután volt… hihetetlen… mármint az a pillanat, mikor meglátta Klau Jamest, és az a rövid kis emlék, meg a „kívánsága”… Gyönyörű halál volt… vagy ilyet nem illik mondani a 2.kedvenc saját szereplőmre? :D
Azért köszönöm ezt a novellát is, és erre 9,5 pontot adok… Valami hiányzott a 100%-hoz :)
8. pályázat: Tamcsyy – Indokok
Hmmm… ezzel a történettel kapcsolatban az első gondolatom az volt, hogy te leginkább Remusszal írsz ugyebár leginkább, és azt hiszem nálad más Remus van, mint nálam, de ettől igyekszem eltekinteni, mert mindenki másképp képzeli el a Tekergőket, szóval ez nem rossz pont :D
No de akkor most a pályázatról is beszélek *igyekszik nem a saját Nicole-ához hasonlítgatni*:
Kicsit meglepődtem Richardon, mármint inkább azon, hogy nekem úgy jött le, hogy Nicole szerelme inkább Richard és nem Remus, de lehet, hogy rosszul jött le a novella elején.
„egyszer majd nem leszel képes arra, hogy tovább ellenállj a vágyaidnak.” Ez tetszett :) és sokat elárult ez a rövid kis párbeszéd Richard karakteréből, aminek örültem, mert egy kissé idegennek éreztem, viszont ez nem jelent semmit ;) ebből valahogy akkor is az jött le, hogy Richard az áldozat, Nicole pedig a gonosz, aki még mindig nem tudja, mit is akar valójában. Vagyis kit.
(Wooow, pár sorral lejjebb te is azt idézted, amit én XD ez de jó! :DD)
Húh ez a sok csillaggal elválasztott rész miatt kicsit szétesett a történet. Vagy nem tudom megfogalmazni… lehet, hogy most hülyeséget mondtam, de néhol elveszítettem a fonalat – egyszer hol Angliában, hol Amerikában volt.
A másik kisebb „bajom” pedig az, hogy Nicole Angliában értesült szülei haláláról ;) bár ha nem Betty-hűen írsz (ez hülyén hangzik), akkor mindegy :D csak eddig eléggé úgy írtál, és gondoltam, hogy ezt megjegyzem.
„Csak egy pillanatra, de ez a pillanat örökre beleégett a fejébe és a szívébe is…” ez nagyon szép volt :) (L)
No igen, ebben a novellában nem voltál annyira „Betty-hű”, ahogy eddig, de ezért nem szedem le a fejed, vagy hasonló, csak kicsit furcsa volt, hogy Nic még elmagyarázta Remusnak, hogy mi történt, és aztán visszament Richardhoz.
Azért örülök, hogy te nem ölted meg Nicole-t (de az se baj, hogy Barby igen :D), és annak is, hogy nálad happy end lett vele. Én nem éreztem azt, hogy Remus ezt nem érdemli meg – végül is, valahogy el kellett jutni Tonkshoz… ;) meg persze Nicole megbántás nélkül nem hagyhatta el Remust…
Hmm… Remus-Nic kapcsolatáról most nem sokat tudtunk meg, leginkább a bűntudat volt hangsúlyban, bár Richardról is kaptunk egy szép kis képet… így összesítve 8 pontot adok!
9. pályázat: Barby – Egy kis ciromtorp „csodákra” képes
Húh, a leírásból és Vicky értékeléséből ítélve kissé félve kezdtem neki :D de hát sejtettem azért, hogy egy agymenést fogok olvasni XD ezt csakis jó értelembe veheted! ;)
Először is rögtön leszögezném, hogy nem hiszem, hogy Sirius Jake-re úgy próbált hatni, hogy „tanulnunk kell, nehogy elbukjam a fogadást!” Ez elég fura volt, főleg az elején, de ezt csak így halkan megjegyeztem ;)
Aztán megemlíteném, hogy ha 2x elolvasod, akkor észreveszed az elgépeléseket ;) nekem általában szúrja a szemem, ha valaki figyelmetlen, de most nem fogom ezen rágni magam, csak figyelj erre oda :P
„…miért hasogat a fejem, mintha ezer Ágas vágtázna, ezer Holdsáp vonyítana és ezer Féregfark cincogna benne…” ez annyira ott volt…XD hát majdnem meghaltam a röhögéstől :DDD
Mind szép és jó, hogy Borton Féregfarknak tetszik, csak az a helyzet, hogy Peter sose látta őt… :P am ezzel nem lett volna semmi baj XD
Hmmm… elég rövid, szóval nem is tudok hosszabb véleményt írni rá; de az biztos, hogy érdekes volt, jókat is vigyorogtam/röhögtem, meg ezek az utalgatások… :D
Sokat gondolkodtam a pontokon, és így a végén… 7 pont
10. pályázat: Kitty – Ketten egy cipőben
Nem is tudom, mit mondjak XD lényegre törő volt, az biztos, és talán egy Linda-Daniel párostól nem is várhattunk volna mást ;) bár az elején több párbeszédet vártam, attól még az is bejött, hogy gyorsan belecsaptak a közepébe XD úgyhogy most nem tudom eldönteni, hogy melyik lett volna a jó, vagy a rossz :D
„A csillagok szinte belepirultak, ahogy letekintettek rájuk.” Ez annyira jó volt*.*
Rövid történethez rövid vélemény jár (:P).
8 pont
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
