A düh könnye
Betty 2009.04.28. 21:35
A düh könnye
Csorog-csorog a düh könnye,
Pedig ezt nem szabad, ejnye-bejnye!
Ki tudja, mikor csöppen le,
De szenvedést okoz vele.
Véres könnyem meg-meg áll,
Ez lesz a kínhalál!
Az egész testemet átússza,
Remélem, nem jön vissza!
Mégis, mintha megkönnyebülnék,
De ha valamit ezzel elveszítenék?
Egyszerre hagy el düh és bánat,
És kiégítik lágy arcocskámat.
Nem tudják, hogy ez utolsó útjuk,
Melyet a világ csodájának látjuk.
Megszülettek egy pillanat alatt,
S meghaltak egy perc alatt.
2007.01.18.
|